① Sósav (HCl)
A legtöbb klorid vízben oldódik. Az elektrokémiai sorozatban a hidrogén előtt elhelyezkedő fémek-, valamint a legtöbb fém-oxid és -karbonát- oldódik sósavban. Ezenkívül a kloridion (Cl-) bizonyos redukáló tulajdonságokat mutat, és sok fémionnal komplex ionokat képezhet, ezáltal megkönnyítve a minták feloldódását. Általában olyan minták feloldására használják, mint a hematit (Fe₂O₃), stibnit (Sb2S3), karbonátok és piroluzit (MnO₂).
② salétromsav (HNO₃)
Ez a sav erős oxidáló tulajdonságokkal rendelkezik, és szinte minden nitrát vízben oldódik. A tömény salétromsav a platina, az arany és bizonyos ritka fémek kivételével szinte minden fémet és ötvözetét képes feloldani. Az olyan fémek, mint a vas, alumínium és króm, passziválódnak, amikor salétromsavnak vannak kitéve; azonban egy nem -oxidáló savat-, például sósavat- adunk hozzá az oldási folyamat során a keletkező oxidfilm eltávolítására, ezek a fémek hatékonyan oldhatók. Szinte minden szulfid oldódik salétromsavban is; azonban először sósavat kell hozzáadni, hogy a kén H2S formájában elpárologjon, ezáltal megakadályozza, hogy az elemi kén bekapszulázza a mintát, és megakadályozza annak bomlását. Ezenkívül a salétromsav nagyon instabil; hevítés vagy fény hatására vízre, nitrogén-dioxidra és oxigénre bomlik. Ezenkívül minél nagyobb a salétromsav koncentrációja, annál könnyebben bomlik le. Erős oxidáló jellege miatt a salétromsav reakcióba lép különféle fémekkel, nem{9}}fémekkel és redukáló anyagokkal; ennek eredményeként a nitrogén oxidációs állapota csökken, és nitrogén-dioxid vagy nitrogén-oxid képződik (a tömény salétromsav reakcióba lép fémekkel, nem{10}}fémekkel stb., és nitrogén-dioxidot képez, míg a híg salétromsav nitrogén-oxidot termel). Ezenkívül a salétromsav reakcióba lép a fehérjékkel, amitől azok megsárgulnak.
③ kénsav (H2SO4)
A kalcium, stroncium, bárium és ólom kivételével az összes többi fém szulfátja vízben oldódik. A forró, tömény kénsav erős oxidáló és víztelenítő tulajdonságokat mutat; gyakran használják fémek, például vas, kobalt és nikkel, valamint alumíniumot, berilliumot, antimont, mangánt, tóriumot, uránt és titánt tartalmazó fémötvözetek oldására. Gyakran használják a mintákban, például a talajban található szerves anyagok lebontására is. A kénsavnak viszonylag magas a forráspontja (338 fok); következésképpen, amikor az alacsonyabb -forráspontú- savak anionjai-, mint például a salétromsav, a sósav vagy a hidrogén-fluorid- megzavarják az analitikai meghatározásokat, gyakran kénsavat adnak hozzá, és az oldatot addig párologtatják, amíg fehér gőzök (SO₃) keletkeznek.
④ Szelénsav (H2SeO4)
Molekulatömeg: 144,9. Fehér, hatszögletű{1}}prizmás kristályos szilárd anyag, amely erősen higroszkópos. Olvadáspont (fok): 58; Forráspont ( fok ): 260 (lebomlik). Relatív sűrűség: 2,95 × 10³ kg/m³. Vízben jól oldódik, vizes ammóniában és kénsavban oldódik. Nem{10}}gyúlékony, de erős maró és irritáló tulajdonságokkal rendelkezik, és égési sérüléseket okozhat az emberi szövetekben. Erős oxidálóképességet és erős savasságot mutat (mindkettő erősebb, mint a kénsav). Vizes oldatai maró hatásúak és erősen irritálóak.
⑤ Foszforsav (H3PO4)
A foszfát anion nagyon erős koordinációs képességgel rendelkezik; így az összes érc közel 90%-a feloldható foszforsavban. Ide tartozik sok olyan érc, amelyek nem oldódnak más savakban-, mint például a kromitban, ilmenitben, kolumbit-tantalitban és rutilban-, és rendkívül hatékony a nagy szén-, króm- és volfrámkoncentrációjú ötvözetek feloldásában is. Ha egyedüli oldószerként foszforsavat használunk, a reakciókörülményeket általában 500-600 fokos hőmérséklet-tartományon belül kell szabályozni, és a reakcióidő nem haladhatja meg az 5 percet. Ha a hőmérséklet túlságosan magas vagy a reakcióidő meghosszabbodik, oldhatatlan pirofoszfátok csapódhatnak ki, vagy poliszilikofoszfátok képződhetnek és tapadhatnak a reakcióedény aljához; egyidejűleg ez a folyamat az üvegedényeket is korrodálhatja. A tiszta foszforsav színtelen kristályok formájában létezik, 42,3 fokos olvadásponttal; ez egy magas-forráspontú-sav, amely vízben könnyen oldódik. A foszforsav egy háromprotikus, közepesen erős sav, amely három különböző lépésben ionizálódik; nem illékony és nem hajlamos a bomlásra, és gyakorlatilag nem mutat oxidáló tulajdonságokat.
⑥ Perklórsav (HClO4)
A forró, tömény perklórsav rendkívül erős oxidáló tulajdonságokkal rendelkezik, lehetővé téve az acél és különféle alumíniumötvözetek gyors feloldását. Ez a legerősebb ismert szervetlen sav. Képes az olyan elemeket, mint a Cr, V és S a lehető legmagasabb oxidációs állapotig oxidálni. A perklórsav forráspontja 203 fok; füstölésig párologtatva hatékonyan eltávolítja az alacsonyabb-forráspontú- savakat, és vízben könnyen oldódó maradékot hagy maga után. A perklórsavat gyakran alkalmazzák dehidratálószerként is a gravimetriás analízisben a SiO2 meghatározására. A HClO₄ kezelése során szigorúan kerülni kell a szerves anyagokkal való érintkezést a robbanásveszély elkerülése érdekében.
⑦ Hidrofluorsav (HF)
A hidrogén-fluorid egy nagyon gyenge sav (a hidrogén-fluorid és az antimon-pentafluorid keveréke, -fluor-antimonsav- azonban rendkívül erős sav, 2 × 10¹⁹-szer erősebb, mint a tiszta kénsav). Mindazonáltal a fluoridion (F⁻) erős koordinációs képességgel rendelkezik; komplex ionokat képezhet olyan ionokkal, mint a Fe3+, Al3+, Ti(IV), Zr(IV), W(V), Nb(V), Ta(V) és U(VI), ezáltal vízben oldhatóvá válik. A szilíciummal is reagálva SiF4 keletkezik, amely aztán gázként távozik. Képes az üveg korrodálására.
⑧ hidrogén-bromid (HBr)
Színtelen vagy halványsárga folyadék, amely enyhén füstölög. Molekulatömeg: 80,92; relatív gázsűrűség (vs. levegő=1): 3,5; relatív folyadéksűrűség: 2,77 (-67 fokon); 47%-os vizes HBr-oldat relatív sűrűsége: 1,49. Olvadáspont: -88,5 fok; forráspont: -67,0 fok. Könnyen oldódik szerves oldószerekben, például klór-benzolban és dietoxi-metánban. Vízzel, alkoholokkal és ecetsavval elegyedik. Levegő és napfény hatására fokozatosan elsötétül a színe a szabad bróm felszabadulása miatt. Erős sav, és a sósavhoz hasonló szúrós szagú. Az olyan fémek kivételével, mint a platina, az arany és a tantál, minden más fémet korrodál, és a megfelelő fémbromidokat képezi. Erős redukáló tulajdonságokkal is rendelkezik, és légköri oxigénnel vagy más oxidálószerekkel brómmá oxidálható.
⑨ Jódhidrogénsav (HI)
Hevesen reagál olyan anyagokkal, mint a fluor, salétromsav és kálium-klorát. Az alkálifémekkel való érintkezés robbanást okozhat. Az anyag hevítése mérgező jódgőzöket képezhet. Vízzel vagy vízgőzzel érintkezve erősen maró hatásúvá válik, és égési sérüléseket okozhat a bőrön.
⑩ Hidrociánsav (HCN)
Kémiai név (kínai): Qinghuaqing (hidrogén-cianid) / Qingcuansuan (hidrogén-cianid{0}}vizes oldat);
Kémiai név (angol): Hidrogén-cianid.
Műszaki adatlap:
- Kód: 826
- CAS-szám: 74-90-8
- Molekulaképlet: HCN
- Molekulaszerkezet: A szénatom sp-hibridizált pályák segítségével alkot kötéseket; szén-nitrogén hármas kötés van jelen, ami poláris molekulává teszi a molekulát.
- Molekulatömeg: 27,03
